Hogyan építs elkötelezett követőbázist!

 

Alap pillér, a közös értékrendszer megléte és a kommunikáció lehetősége. A kommunikáció a közösségi médiának köszönhetően szempillantás alatt jön létre, persze ezt kevesen tudják hatékonyan monetizálni...

Kezdjük az alapokkal! – hosszú lesz készülj fel és gondolkodni is kell!

Elég nagy figyelmet szenteltem arra, hogy kiemeljem a közösségek, illetve azon karizmatikus személyeknek, a fontosságát, akik képesek közösségeket teremteni (hű követőtábort toborozni) és irányítani döntéshozatalaikat (sales). Mindezt, az influencer marketing miatt elengedhetetlennek tartottam, hiszen ők azok, akik képesek egy közösséget összefogni, abból következőleg, hogy közös értékrendszer és érdeklődés vezérli őket. Noha utóbbi annak is a függvénye, hogy mennyire karizmatikus az adott véleményvezér. Továbbá, mennyire adja át a szenvedélyét közösségének és mennyire rezonálnak együtt követőbázisával továbbá mennyire építi fel hatékonyan az én-márkáját (de erről majd később).

Hogyan tudjuk a pszichológia - behaviorizmus nyelvére lefordítani a közösségek fontosságát?  Mindenki tartozni akar valahova, valakihez! Az őskorban a törzseken belül nem volt nagyobb félelem, mint amikor száműztek a közösségből,  a digitális korban ezt a félelmet hívjuk FOMO-nak. A száműzéssel gyakorlatilag halálra ítéltek törzseden belül. Másik törzshöz innentől kezdve nem tudsz csatlakozni, mert ismeretlen vagy számukra – (ezért jó, hogy lehet már egyszerre Tesco és Penny ClubCard-od is) azok, akik az ősidőkben nem tartoztak egy bizonyos törzshöz halálra lettek ítélve. Ettől a száműzetés érzéstől, kimaradás érzéstől menekülünk. Akarva akaratlanul is, de a génjeinkben hordozzuk a törzsekhez való ragaszkodást. Saját törzset alkotunk család, barátok és nincs rosszabb érzés, mint amikor kiválunk törzsünkből.

Kétségtelen, hogy az internetnek köszönhetően elképesztő mennyiségű törzs keletkezik. Számtalan törzshöz, csoporthoz érezzük magunkat tartozónak és kapcsolódva, de ez ne tévesszen meg minket, hiszen sokszor kétes a digitális közösségek mögött rejlő morális érték.  (ezt csak így zárójelben...)

 

Unsubscribe me please 🙋

Elkalandoztak gondolataim megint, a lényeg, hogy ősidők óta tartozunk valahova - egy törzshöz (család, közösség, barátok, egyház). Törzsi vonásaink vannak: ha egyedül maradsz meghalsz. Kész! Ezt nem akarjuk megélni, ezért van FOMO-nk is, mert úgy érezzük, ha nem vagyunk jelen a közösségi oldalakon kimaradunk a törzsünk cselekedeteiből, és ahogy előzőleg említettem, ha kimaradsz valamiből az olyan mintha halálra ítélt volna a törzsed, de a mai modern fogyasztó ebben az esetben önként dönthet arról, hogy a csoport tagja marad, vagy kilép belőle.

Tehát mindegy milyen marketing stratégiát alkalmazol, sokat nem tévedhetsz, ha egy kicsit rájátszol a FOMO-ra – gondolj ilyenkor a „ne maradj le kampányokra stb..”

Best practice 

Miért működik vajon tökéletesen a Gymshark marketing modellje, egy középszerű márka, mégis egekben a sales mutatói? Ők azok, akik olyat húztak fel a kommunikációtól kezdve, az influencer marketingen át, az ahogy a sportolóikkal megteremtik a közösséget, a pop up sales stratégiáig, egyszerűen elképesztő!  Talán a legjobb, ha őket hozom példának, szóval a lényeg, hogy sportruházatot értékesítenek online influencereken keresztül, és az ő közösségeik elköteleződését használják, plusz az influencerek Gymshark iránti elköteleződését, de az már a márka belső munkássága.

közösségek paradoxON.004

Bontsuk le a taktikát a közösség teremtés fontosságára. Egyszer a márka teremt maga köré elkötelezett közösséget azzal, hogy kinevezi őket Gymshark „athlete”-nek (szponzorációval, ingyen termékekkel, csapatépítéssel, utazással (nemzetközi márka)). Ha nagyon „megmarketingelném” akkor a tökéletes employee branding megvan – mert rendszeren belül tartja az „alkalmazottait” noha gyakorlatban rendszeren kívül vannak. Nem akarja őket szabályozni – (leading instead of commanding), továbbá nehéz is lenne a sok individualista Y és Z generációs torkán lenyomni bármilyen parancsot.

 

Belső márka és márkanagykövetek közötti kommunikáció

A közösség és a közösségen belüli kommunikáció tehát a sportolókkal és a sportolók egymással pipa.

Ott van a törzshöz tartozó érték, összetartás és a márka, mint olyan iránti szenvedély. – ez az, amit a Nike és az Adidas meg még sokan mások nem csinálnak – aluértékelték kicsit a közösségteremtés fontosságát és annak moderációját!

Külső szűk kommunikáció – azon felül, hogy a sportolók kommunikálnak egymással, akiket a közös márka hozott össze, kommunikálnak egyénként követőikkel is. Tehát ezt követi a külső kommunikáció, ami annyit jelent, hogy minden egyes sportoló/ influencer kommunikál a saját közönségével. Noha a sportolóknak megvan a maguk érdeklődési köre (cardio, testépítés, yoga, tánc stb..) szűk „piaca”, mindenki egy kicsit más, és a cég/márka, így nyit különböző szűk piacok felé a sportókon keresztül - szegmentáció. (hiszen elég egy véleményvezért megfogni ő úgyis hozza magával a követőtáborát) – itt van az influencer kifelé kommunikálja a márkát, követői felé.

közösségek paradoxON.003

Megvan a szűk törzs és megvan a törzsen belüli személyek saját törzse is – ezt hívhatjuk követői bázisnak. Mivel a csapból is a Gymshark folyik és képesek mindig valami újjal előrukkolni, senki sem akar lemaradni a legfrissebb termékeikről így képesek tehát megtartani piaci pozíciójukat és tovább fejlődni. Noha mesteri a stratégia, mert minden sportolónak megvan a maga közössége/törzse, akikkel kommunikál egy kis sales-t belecsempészve értékesíti termékeit, így van meg a tökéletes influencer marketing stratégia. Erős elkötelezett közösséget építenek, ráadásul a márka a sportolóinak is biztosít mindennemű eszközrendszert ehhez.

Úgy karizmatikus vezető, hogy az influencer marketing közösségteremtő erejére alapozza stratégiáját és ezt megfűszerezi azzal, hogy olyan erős belső emlployee brandinget épít, hogy mindenki az ő márkanagykövete akar lenni. Arról nem is beszélve, hogy egy márkán belül több márkanagykövet mellet is elköteleződhetnek a fogyasztók/követők.

közösségek paradoxON követők.001

„Come up with your own tribe and monetize it.”

Na és akkor miért is szeretem még ennyire az influencer marketinget? – nagyon egyszerű: tökéletesen épül az e-wom-ra is egyaránt. Most egy kicsit fogyasztói oldalról tekintsünk ki.

Ugye átbeszéltük a Hub-okat / csomópontkat/ közösségeket (csodaszép ábrámon látod, csak nem kötöttem össze, most nem Kevin Bacon-özünk – erről mindig ez jut eszembe, na mindegy), amiket az influencerek maguk köré szerveznek, nézzük meg hogyan terjed ez a követőik körében. Nos itt jön az e-wom elő, mégpedig olyan formában, hogy nem csak belülről egymással, hanem kifelé is kommunikálnak a követők egymással, és így történik, hogy a digitális térben szájhagyomány útján terjednek bizonyos közösségeken belül az influencerek. – izgi mi?

Magyarul nem kell végtelen összegeket elkölteni hirdetésre, reklámra, ha ismered a piacod és hatékonyan tudod azt monetizálni. (A Gymshark is csak ingyen termékmintát küldött az elején) Persze kicsit long tale, ráadásul nem egy nap alatt térül meg, de melyik az a befektetés, ami igen?

Valahogy így különbözetettem meg a brandinget a sales-től, (és ezért vagyok rosszul az MLM-től...) míg a márka építés biztosítja a hosszútávú elköteleződést, építesz, értéket teremtetsz és adsz, addig a sales rövidtávú „sikert biztosít”. Utóbbi kettő egyvelege zseniális, amikor is úgy építed fel a márkát, továbbá az értékesítési csatornád, hogy a branding ennek köszönhetően magasan megtérül. Fontos és kétségtelen, hogy önmagában az egyik kevés a másik nélkül.


Nyomtatás   E-mail