(Sok)minden az Y generációról

McCrindle Research (2012) Y generációként hivatkozik rájuk (1980-1994). A szakirodalomban további elnevezésekkel is találkozhatunk, mint például a; Millennials, Echo Boomers, Miért generáció, Net Generáció, Gen Wired, We Generation, DotNet, Ne(x)t Generation, Nexters, First Globals, iPod Generáció és iYGeneráció. A gazdasági, kulturális és társadalmi változások idején nőttek fel, egy olyan technológiai, elektronikai és vezeték nélküli társadalomban, ahol a nemzetközi határok elmosódtak.

Hozzászoktak a szélsőséges változásokhoz, ahhoz, hogy minden lehetséges, minden megtörténhet, így tehát magukra számíthatnak leginkább. ☀️

Az internet és a számítógépes világ mindennapjaik része. Terrorizmusról, válságról és szegénységről szóló híradások korszakában cseperedtek fel. (Az ausztrál Thredbo falui fölcsuszamlás - 1997, ámokfutás a Columbine középiskolásban - 1999, szeptember 11 - 2001, Bali bombázás 2002. Rákényszerültek arra, hogy megteremtsék maguknak a csoporthoz, közösséghez tartozás élményét, amit az interneten találtak meg, a közösségi portálok, blogok és hálózati játékok formájában. Jellemzően a mának élnek, céljuk, hogy jól érezzék magukat, nem terveznek hosszú távra, ami abból is következik, hogy bizonytalan korszakban nőttek fel. Nyitottak és optimisták, önmagukkal vannak elfoglalva legtöbbször, erős függetlenségi vággyal és autonómiára való igénnyel rendelkeznek. Eredmény–orientáltak, nem törődnek a miértekkel, továbbá teljesítményközpontúak és fontos számukra tanulmányaikban elért jó eredmény, hiszen csak így biztosíthatják maguknak az áhított magas életminőséget. Szüleik a késői Boomerek, akiktől viszont örököltek némi optimizmust. Önálló döntések, információéhség, igény a csapatjátékra, magas elvárások a munkaadók felé, magabiztosság, ambiciózusság és sikerorientáltság jellemző rájuk a munkaszférában. A változásokat elfogadják, de nem törődnek bele. A siker, karrier, pénz motiválja őket. Nem „engedelmesek inkább öntörvényűek. A munkához való hozzáállásuk felszínes, bármikor képesek váltani. Szerintük a siker, karrier, pénz elsőrendű, hiszen csak a birtokukban lehet előre lépni a mai fogyasztói társadalomban. Nem engedelmes munkaerők, bármikor váltanak, ha nem tetszik nekik az adott állás, nem tesznek különösebb erőfeszítéseket munkájuk vagy felettesük felé. Magyarországon mégis az óvatosság és a jövő szem előtt tartása a jellemző, nincs akkora magabiztosságuk, a munkahelyet illetően, a válság következménye a munkanélküliségtől való félelem bennük van. 

 

Nagyobb szükségük van az elfogadásra, a társaikkal való kapcsolattartásra és a közösségbe való beilleszkedésre, mint az őket megelőző generációknak. 🦄

Barátaikkal online tartják a kapcsolatot. A közösségi oldalaknak köszönhetően széles nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkeznek, ezáltal válnak sokkal elfogadóbbá más kultúrákkal szemben. Tapasztalat és barátaikkal vannak hatással rájuk. Fontos számukra a jövő jobbá tétele a globális társadalmi- gazdasági- kulturális és környezeti problémák. Könnyen felveszik a ritmust, egy életen át szeretnének tanulni, „life long learnig” elkötelezettek. Erős reakciót képesek kiváltanak belőlük a különböző globális társadalmi események, ragaszkodnak az igazsághoz és a valóshoz („Multi ethnic generation”). Úgy nevelték őket, hogy bármi lehet belőlük, így nagyobb magabiztosság jellemző rájuk, mint az őket követő Z generációra, akik tudják, hogy sikeresnek kell lenniük ahhoz, hogy helyt álljanak a mai versengő világban. Az Y generáció munkamorálja erős. Nem kell sok érzést magukban tartaniuk, ha érzelmi feszültség, stressz éri őket, leülnek a számítógépükhöz, kapcsolatba lépnek barátaikkal, vagy leírják gondolataikat a blogukra. Számukra magától értetődő a szimultán felületkezelés, azaz egyidőben akár három-négy csatorna kezelése egyszerre. Multitasking felhasználók, kommunikáció közben, társaságban képesek különböző oldalakat nézegetni, zenét hallgatni, e-mailezni esetleg játszani, mindezt az idősebb generációnak nehéz megérteni. 

Átmeneti időszakot élünk, amikor a régi értékek találkoznak az újakkal. Az internet lehetővé teszi az azonnali kommunikációt és ezzel együtt az aktuális érzelmek kinyilvánítását. A folyamatos multitasking mindennapjaik része, ebben látják a produktivitást, a sikert. Tekintettel arra, hogy számukra az internetes közösség tagjának lenni magától értetődő, az interneten zajló forgalom a marketing és a reklámipari felméréseik alapjait képzik, a vásárlóerő átvilágítása és manipulálása ezen média közösségeken belül zajlik. Komoly gazdasági potenciállal rendelkeznek ezen organikusan létrejött felületek az interneten. Baráti kapcsolataik a marketing általi elérésüket is megváltoztatta. Főleg az elektronikus médiában terjedő vírus kampányokkal érhetők el. Mivel döntéseikre legnagyobb befolyással barátaik vannak, ezért fontos a cégek számára, hogy közösségeket érjenek el, amikor ezt a csoportot célozzák. Erre a generációra általánosságban nem jellemző a márkahűség.

 

A fiatalok fogyasztására jellemző az énközpontúság, szeretnek a mának élni és sokat költeni. 🌻

A marketingszakembereknek érdemes őket már fiatalkorukban magukhoz vonzani annak érdekében, hogy hosszú távon lojálisak maradjanak hozzájuk. Őszinteséggel, humorral és egyediséggel lehet a figyelmüket a leghosszabb ideig fenntartani. Ösztönzik őket az új dolgok felfedezése és az új kihívások, mindez megjelenik márkaválasztásaikban is. Adnak a látványra, kinézetre, ami előkerül a mindennapi fogyasztási cikkek, elektronikai készülék választásaikban, maximálisan kihasználjak a technológia adta újdonságokat. Termék- és szolgáltatásválasztásnál előnyben részesítik a stílusos kiegészítőket, lábbeliket, lakberendezési, sportolási és szórakozási lehetőségeket. Szeretik a személyre szabott termékeket, melyek kielégítik igényeiket, fontos számukra a márkanév. Jól reagálnak a zöld termékekre és a zöld energiára, többet várnak egy terméktől és márkától. A civil szervezetek és a szociális megmozdulások kihasználhatatlan célközönsége. Hajlamosak az interneten tájékozódni egy termék áráról, nagy eséllyel vásárolnak presztízs terméket, illetve vásárolnak élvezeti okokból. Javasolt a márkáknak mindig új termékeket bemutatni számukra. Sűrűn vásárolnak és egy terméktől elvárják az újdonságokat és a presztízst. Kevésbé materialisták, mint Boomer társaik keresik a belső nyugalmat és az életben rejlő lehetőségeket. Kommunikáció szempontjából a cégeknek kreatívnak kell lenniük annak érdekében, hogy fenntartsák érdeklődésüket. A kombinációja az online, offline és world-of-mouth csatornáknak tűnik a legeredményesebbnek. WOM típusú marketingkommunikációval tudják őket elérni legegyszerűbben. Adnak azon személyek véleményére, akiket követnek. A megfelelő zene, nyelvezet és megjelenés elengedhetetlen egy sikeres kampány létrehozásához. Kohorsz-élményeik, az Internet, Email, SMS, DVD, Playstation, Xbox és az iPod. Meghatározó zenei előadók; Eminem, Britney Spears, Puff Daddy és Jennifer Lopez, film és TV; Titanic Reality TV Pay TV. 

Jól reagálnak a képes tartalmakra, a humorra és a szórakoztató YouTube videókra. 🖥️

Televíziós érdekeltségük alacsony, akkor néznek tévét, amikor idejük engedi, nem alkalmazkodnak a műsoridőhöz. Türelmetlenek, hiszen olyan világban nőttek fel, ahol rögtön megkapják a számukra fontos információt. A szociális hálók fontosak számukra, könnyen elérhetővé teszik rajtuk magukat. Előszeretettel hoznak létre társaikkal különböző online tartalmakat. 

A magyar fiatalok legfontosabb érdeklődési körei növekvő sorrendben a filmek, mozik, majd a zene, ismeretterjesztő tudományos tartalmak, életmód egészség, számítástechnika, internet és informatika. Egyre kevésbé olvasnak nyomtatott sajtót, néznek tévét vagy hallgatnak rádiót. Az információszerzés számukra a közösségi oldalakon történik. Markáns a családtagokkal, barátokkal, ismerősökkel való kapcsolattartás. Személyes információk megosztása céljából használják a közösségi platformokat, ezt követi második helyen az érdekes témákkal foglalkozó oldalak követése. Leginkább az online térben találják azokat a tartalmakat, melyeket szívesen fogyasztanak, a hagyományos médiumok leértékelőtek számukra, hiszen azokat kevésbé találják személyre szabottnak. 

 

Hack-Handa József - Pintér Róbert (2015): Generációs különbségek a magyar médiafogyasztásban. Információs társadalom: 15. évf. 2. sz. 7-17. o. 

McCrindle Research (2012): Generations Defined. Letöltve McCrindle Research: https://mccrindle.com.au/wp-content/uploads/2018/03/Generations-Defined- Sociologically.pdf 2019.04.1

Törőcsik Mária - Pál Eszter (2015) Generációs kutatások tapasztalatai, Z generáció a kutatásokban. 10-32. o. / In: Törőcsik Mára (2015): A Z generáció magatartása és

Jean M. Twenge, (2018): iGeneráció, akik a közösségi médián és okostelefonon nevelkedtek. Budapest: Édesvíz Kiadó

Oblinger, D. and Oblinger, J., Eds. (2005): Educating the Net Generation, Washington, D.C.: EDUCAUSE 

Kayleigh E. Burke (2017): Social Butterflies: How Social Media Influencers are the New Celebrity Endorsement. Letöltve: Virginia Tech https://vtechworks.lib.vt.edu/bitstream/handle/10919/78221/Burke_KE_T_2017.pdf

Pál Eszter (2013): A Z generációról. Irodalmi áttekintés. Tudománykommunikáció a Z generációnak, TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016 tanulmány. Letöltve: Zgeneráció http://www.zgeneracio.hu/getDocument/4252

Tari Annamária (2011): Z generáció. Budapest: Tericum Kiadó

Demeter Anita (2017): YouTube vloggerek mint új médiasztárok? – egy Z generációs kutatás tapasztalatai Letöltve: http://etdk.adatbank.transindex.ro/pdf/demeteranita.pdf 

Ujhelyi Adrienn (2013): Digitális nemzedék – szociál- pszichológiai szempontból. In. Lévai Dóra (szerk.) Digitális Nemzedék Konferenciakötet


Nyomtatás   E-mail