A Baby Boomerekről szakmai szemmel

Karl Mannheim (1928), William Strauss és Neil Howe (1991) továbbá McCrindle Research, ha kiemelhetném a nemzetközi szakirodalom jelentősebb figuráit akikre, szüntelenül hivatkozunk generáció kutatásban. A generációk mellet gyakran merül fel a kérdés, hogy mégis mi a helyzet azon korcsoportokkal, akik hasonló helyen szocializálódtak, a világ másik oldalán történő eseményekről csak az újságokban olvashattak, netán a rádiót hallgatták, hatással nem volt rájuk? A generáció egy tágabb megfogalmazás, talán egyszerűbb használni a fiataloknál, ahol csoportformáló erővel bír a digitális kommunikáció. A Boomereknél inkább szubkultúrákról vagy kohorszról, beszélünk, hiszen magatartásukat más események befolyásolták, mint a világ másik oldalán született társaikét. A generáció besorolás célja felhívni figyelmüket az egyeségteremtés feltételeire, illetve a csoporthoz tartozó kritériumokra. (azonos idő, azonos kulturális kontextus, és társadalmi - történelmi események).

A generáció marketinget kiválóan tudjuk alkalmazni marketingstratégiánk és marketing kommunikációnk maximalizálása érdekében. 

Elnevezésük 🎈

Bommerek vagy más néven Baby Boomerek 1946-64 között születtek, abban az időben, amikor az amerikai születések száma a háborút követően megugrott. Magyarországon ők a Ratkó korszak (1950-56) gyermekei, akik jelentősen befolyásolják a mai nyugdíjrendszert. A korszakot két jeles intézkedés határozta meg: az abortusz tilalma, továbbá a gyermektelenségi adó (az adóalap 4%). 

Világesemények 1946 és 1964 között 🌍

A világ kettészakadásának első jele - Winston Churchill fultoni beszéde a vasfüggönyről (1946), Marshall segély (1947) - nyugat európa gazdaságának a fellendülése. A NATO megalakulása (1949), Sztálin halála (1953), a Szovjetunió hatalmának meggyengülése. Majd 1959 Hruscsov látogatása az Egyesült Államokban, meghirdetik a "békés egymás mellett élés" doktrínáját. 1961-ben felépül a berlini fal, 1962-ben a kubai rakétaválság a hidegháború csúcspontja, 1963-ban az atomcsend egyezmény aláírása a légköri atomkísérletek betiltásáról. 1963, Martin Luther King beszédet: "I Have a Dream" továbbá John Fitzgerald Kennedy meggyilkolása. Amerikában a Hair című film volt ikonikus - ami a szeretetről és békéért folyó harcról szólt. Gyermekkorban a lázadás szabálytalanság volt a generációra jellemző, (hippik). Megfelelés, mély szakmai tudás és sokoldalúság. Az itthoni Boomer-ekre nem volt kifejezetten jellemző a lázadás a politikai berendezkedés miatt. 

Jellemzőik 📺

Megkérdőjeleznek több mindent. Individualisták, a szabad szerelem jellemzi ezt a korszakot. Számukra is fontos a munka, materialisták, szenvedélyesek és én- központúak. (Utóbbi a legtöbb generációról elmondható.) Ők a digitális felfedezők - idősebb korukban kezdtek el ismerkedni az információs és kommunikációs technológiákkal. Nem mozognak otthonosan a digitális világban, munkahelyükön lettek rákényszerülve a számítógépes tudás elsajátítására.  Van mobiltelefonjuk, esetleg otthoni számítógépük. A Skype és a Viber használatát elsősorban azért sajátították el, hogy kapcsolatot tudjanak tartani külföldön élő unokáikkal.  Egymás iránti tisztelet, fegyelem, kitartás és merev konzervatív gondolkodásmód jellemző rájuk. A Boomer generáció tapasztaltabb, döntés fókuszú. Ők a meghibásodott tárgyaktól nem válnak meg, hanem megjavítják őket. Tartós élelmiszer felhalmozására, hajlamosak.
Hatással volt rájuk az Illés együttes és az Omega megalakulása, a Kádár-korszak – IMF-hitel, Jobb félni, mint megijedni.” „Meglesz még ennek a böjtje típusú gondolkodás. Nélkülözésben kezdték az életet, ezért ugyanúgy mint az X-nek számukra is fontos volt a biztonság, stabilitás, fix jövedelem, egy életen át tartó stabil munkahely. Nekik magától értetődő a munkaadóhoz való lojalitás, ellentétben az Y és Z generációval. A státuszt nem a teljesítmény, hanem a munkahelyen eltöltött idő jelentette. Tapasztalataik miatt is nehézkes nekik a gyors munkahelyváltás, a tanulmányoktól eltérő munkahely vagy akár pozíció váltás.

Magyarországon 🇭🇺

Nagy Imre miniszterelnöksége, desztalinizáció kezdete, Brezsnyev halála, a TSZ-ek feloszlatása, az 1956-os forradalom és a Kádár-korszak kezdete köthető az ő generációjukhoz. Noha nem nélkülöztek, a családtagok elvesztése és a hidegháború fenyegetése nyomot hagyott bennük. Fiatalon voltak tanúi az 1968-as gazdasági reformnak, már nem voltak látványos politikai perek, nem volt elsődleges cél a megfélemlítés. A 80-as évek vége hozottt magával komolyabb változásokat a privatizáció, az állami munkahelyek megszűnése, a munkakörülmények megváltozása és a merőben új munkaerőpiaci kihívások. Ők a szocializmus építőkövei voltak.

Azok a Boomerek, akik a rendszerváltást követően nem tudtak idegen nyelvet elsajátítani állami szférában maradtak, akik pedig sikerrel vették a nyelvi akadályokat multinacionális vállalatoknál helyezkedtek el. A rendszerváltás miatt sokan munkanélkülivé váltak, mivel megszűntek a gyárak, szövetkezetek.

Munkában 👨‍🚀

Elsődleges értékük a biztonság, és a munkába vetett hit. Elfogadják a hierarchikus rendszereket, ellentétben az őket követő generációkkal. Az életről szerzett tudás számukra mindennél fontosabb, és az életkorral egyenes arányban nővekszik. (ezt a digitális bennszülöttek cáfolnák) Vállalati oldalról nézve megbízhatók és hűségesek, kiszámíthatóak, igényeik könnyen azonosíthatóak.

Fogyasztási szokások alakulása 🧣

Őket a megfontolt döntéshozatal és a tartalékolás vezérli. Nem véletlen hiszen a hirtelen fellépő hiánytól való félelem, és a tartós élelmiszerek felhalmozása az amiben cseperedtek. Generáció személyiségüket általánosságban véve a hallgatás és a beletörődés jellemzi, hiszen a rendszer ellen próbálkozások ellenére sem tudtak fellépni. Ők szeretik a jól bevált termékeket, jellemzően márkahűek.

Az ő esetükben a leghatásosabb marketingkommunikációs eszközök közé tartoznak a reklámok és az szórólapokon szereplő különböző kedvezmények. Árérzékenyek, szeretik kivárni a kedvezményeket, szeretnek kuponokkal vásárolni, amiért hajlandók akár egy másik boltba is elmenni.  Fontolóra veszik, hogy mi az, amit megvásárolnak, ők nem impulzív vásárlók. Információikat közvetlenül, személyes kapcsolatokon keresztül szerzik, ezért az eladóval való kommunikáció különösen fontos számukra. Ha megtehetik, sokat utaznak és utazásaik során többet engednek meg maguknak, mint otthon. A fizikai egészség mellett, odafigyelnek a mentális egészségi állapotukra is. 

 
  • STRAUSS, W. – HOWE, N. (1997)The Fourth Turning: An American Prophecy.
  • Buda András - Generációk, társadalmi csoportok a 21. században

  • Új Köznevelés, 2017/8-9 - Generációelméletek
  • KPMG in Hungary - Fogyasztói mozgatóerők
  • TARI A. , 2010: Tari Annamária, Y generáció – Klinikai pszichológiai jelenségek és társadalomlélektani összefüggések az információs korban, Jaffa Kiadó, Budapest
  • GONDA NORA - A KÜLÖNBÖZŐ GENERÁCIÓK MOTIVÁCIÓS ESZKÖZEINEK VIZSGÁLATA
  • Megyeri Mirtill -Túlhájpolt fogalom vagy tudományos megközelítés? – A generációs bullshit és ami mögötte van (Forbes 2018)


Nyomtatás   E-mail